Ágoston nélkül nincs nyugati gondolkodás

A hippói püspöknek oroszlánrésze volt abban, hogy az egyház alapvető dogmaként határozta meg az eredendő bűn tanát. Neki köszönhetjük a siralomvölgy-allegóriát a földi élettel kapcsolatban. Isten városáról című monumentális munkája nélkül – amelyet annak bizonyításával kezd, hogy nem a keresztények a Római Birodalom hanyatlásának és bukásának okozói – nincs modern politikai konzervativizmus és modern politikai realizmus sem. A Vallomások című munkáját a személyiség születéseként szokták emlegetni – nem mintha előtte senkinek ne lett volna személyisége, de ő írt először ilyesfajta önvallomást. Tulajdonképpen az egész nyugati középkort meghatározta, és ma is érezhető a hatása, amelyet augusztinizmusnak hívnak.

Szent Ágoston krisztianizálta a platonizmust, szintetizálta az ókori teizmust a kereszténységgel, a nyelv és a valóság kapcsolatának végiggondolásában is az egyik első fontos szerző. Canterburyi Szent Anzelm, Aquinói Szent Tamás, Francesco Petrarca, Luther Márton, Bellarmin Szent Róbert, Blaise Pascal és Søren Aabye Kirkegaard egyaránt az ő árnyékában munkálkodtak, Ludwig Wittgenstein kedvencei közt is ott volt, Friedrich Nietzsche szintén nagyra értékelte. Megelőzte Sigmund Freud lélektani elemzéseit is. Ő volt „az első modern ember”, mély lélektani belátásai és egységes gondolkodása miatt közel érezhetjük magunkhoz. Sőt, Szent Ágoston attitűdje a teremtett világhoz hozzájárult ahhoz, hogy a modern tudomány megjelenésének kedvező véleményklíma alakuljon ki.